A leggyakoribb fogazati problémák

Kinek van szüksége fogszabályozóra? – I. rész

Szinte alig akad olyan ember, akinek tökéletes a fogsora, és semmilyen fogszabályozási eltérése nincs.

Ennek egyrészt evolúciós okai vannak. A modern étrend sokkal lágyabb ételeket tartalmaz, mint amit őseink fogyasztottak. A keményebb ételek intenzív rágása természetes módon segítette az állcsontok fejlődését és a fogak megfelelő elhelyezkedését. A feldolgozott élelmiszerek és a kevésbé rostos étrend nem serkenti eléggé az állkapocs növekedését, ami helyszűkét okozhat a fogak számára. 

Másrészt az öröklődés, genetika is jelentős szerepet játszik. Az állkapocs mérete és a fogak mérete különböző génkészletből származhat, például előfordulhat, hogy valaki kisebb állcsontot örököl, de nagyobb fogakat. Ez gyakran okoz fogtorlódást vagy harapási problémákat.

Szintén befolyásolják fogaink helyzetét  az olyan gyermekkori rossz szokások, mint az ujjszopás, a cumizás vagy a nyelvlökéses nyelés, de említhetnénk a szájlégzést is, melyek hatással lehetnek az állkapocs növekedésére és a fogak pozíciójára, különösen, ha a szokások hosszú ideig fennállnak.

Ezen kívül a tejfogak túl korai vagy éppen késői elvesztése is zavarokat okoz a fogváltásban, aminek eredményeképpen a maradó fogak nem tudnak megfelelő helyen előtörni.

Felnőttek esetében gyakran a  foghiányok, fogágybetegségek is szerepet játszanak a fogak elmozdulásában. 

Modern életvitelünk sajnálatos velejárója a stressz vagy a  mozgásszegény életmód közvetetten hatással lehetnek a test egészének fejlődésére, beleértve a fej-nyak-arcizmok,  állkapocs és a fogak egészségét is.

Természetesen vannak olyan kis esztétikai eltérések amit nem szükséges fogszabályoztatni, azonban az egyes fogazati problémák élettani hatásai is jelentősek lehetnek.

RÖVIDEN:

• evolúciós tényezők: a modern, lágyabb étrend nem stimulálja eléggé az állcsont fejlődését

• öröklődés/genetika: eltérő állkapocs- és fogméret kombinációk torlódást vagy harapási problémákat okozhatnak

• gyermekkori szokások: ujjszopás, cumizás, nyelvlökéses nyelés, szájlégzés

• tejfogak idő előtti vagy késői elvesztése

• felnőttkori foghiányok és fogágybetegségek

• stressz, mozgásszegény életmód – közvetetten hatnak a fej-nyak-arc területeire

Bár kisebb esztétikai eltéréseket nem mindig szükséges kezelni, sok fogazati probléma komoly élettani hatásokkal járhat.

Mik a leggyakoribb fogazati eltérések?

1. Fogtorlódás

Leggyakrabban a fogtorlódás miatt keresik fel pácienseink a rendelőt,mert zavarják őket szabálytalanul álló fogaik. A fogtorlódás akkor alakul ki, amikor a fogak nem férnek el az állcsontban, így „rácsúsznak egymásra” vagy szabálytalan irányba dőlnek. Fogtorlódás szinte bármilyen egyéb fogazati eltéréssel együtt járhat. Ez a probléma nemcsak esztétikai gondot okozhat, hanem nehezítheti a fogak tisztítását, ami szuvasodáshoz és ínybetegségekhez is vezethet.

2. Résesség

A résesség ennek az ellentéte: ilyenkor a fogak között túlságosan nagy helyek vannak, ami gyakran a fogak kicsiny méretéből vagy a túl széles fogívekből ered, de okozhatja fogcsíra hiány, nyelvlökéses nyelés, lenőtt ajakfék vagy fogágybetegség miatt meggyengült csontállomány is.  A rések esztétikailag zavaróak lehetnek, és hajlamossá tehetik a fogakat az elmozdulásra vagy az ínybetegségre.

3. Kifelé/befelé dőlő metszőfogak

A kifelé dőlő metszőfog gyakran fordul elő bizonyos rossz szokások miatt, mint az ujjszopás vagy nyelvlökéses nyelés, de lehet a torlódás vagy a szűk fogív következménye, mikor egy fog kiszorul a fogívből. A befelé dőlő metszőfogak leggyakrabban öröklődnek.  

4. Szűk mosolyív

A fogív szűkület kialakulhat öröklött tényezők vagy külső behatások következtében mint például a cumizás, szájlégzés, túl nagy mandulák.

5. Soron kívül álló szemfogak

A szemfogak gyakran szorulnak ki a fogívekből, mivel a fogak előtörési sorrendjét tekintve később bújnak elő, mint a metsző vagy a kisörlő fogak. Addigra általában már a többi fog elhelyezkedett a fogívben, és különösen helyhiány, fogívszűkület esetén az előtörő szemfogaknak már nem jut hely. Általában bukkálisan, azaz a fogíven kívül láthatjuk őket, de előfordul hogy a szájpadlás felé ékelődnek be.

6. Csontban rekedt, impaktált fogak

Impakciónak vagy retenciónak nevezzük,ha egy fog nem képes előtörni, hanem a csontban marad a fogíny alatt. Szabálytalan fogcsíra helyzet, helyszűke vagy korai tejfog elvesztés állhat a hátterében.

Leggyakrabban  a szemfogak vagy a kisörlő fogak szoktak impaktálódni. Sorba állításukhoz fogszabályozás és egy kisebb, helyi érzéstelenítésben végzett szájsebészeti beavatkozás szükséges.

7. Csírahiány

Fogcsíra hiány vagy más néven aplasia esetében egy vagy több fog egyáltalán nem fejlődik ki az állcsontban, így előtörésükre is hiába várunk. Az elváltozás általában öröklődik és egyfajta evolúciós folyamat részeként tekinthetünk rá, mely során a fogcsoportok utolsó tagjai eltűnnek az emberi fogazatból. Ezért leggyakrabban a bölcsességfogakat, a kis metszőfogakat és a második kisörlő fogakat érinti. Kismetszők esetében sokszor látjuk ugyanennek a folyamatnak egy enyhébb megjelenési formáját, mikor a fogak ugyan nem hiányoznak, de kisebb méretűek és szabálytalan formájúak, úgynevezett csapfogakká válnak.   A hiányzó nyolcasokat valójában nem sokan hiányolják 😊 de a front területen megjelenő csírahiány komoly esztétikai problémát okozhat. A hiányzó foga helyét, elegendő hely esetén a fogszabályozó kezelés után pótolhatjuk, vagy a fogszabályozóval zárhajuk a réseket.

📌 Következő rész:

A harapási eltérések – részletes bemutatása